A szabályozás a közlekedésbiztonság javításának egyik fontos „háttér területe”. A szabályozás eszközeivel teremthető meg az a jogszabályi környezet, mely a sikeres tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlen, s melynek hiányában más közlekedésbiztonságot szolgáló intézkedéseket (pl. közúti ellenőrzéseket) sem lehet hatékonyan megvalósítani.

Az elmúlt években számos olyan intézkedés történt, amely a közúti közlekedésbiztonság szabályozási hátterét megváltoztatta.

A jogszabályi háttér módosítása

2008-2010.

2008:

-   Objektív felelősség bevezetése

-   „Zéró tolerancia" bevezetése

-   Pontrendszer szigorítása

-   Helyszínbírságolás szabályainak szigorítása

2009:

-   Közigazgatási bírság szabályainak módosítása: sebességhatárok változása - százalékos meghatározás helyett konkrét értékek,

-   A közigazgatási bírságnak passzív biztonsági eszközök használatának elmulasztására és a mobiltelefon jogellenes használatára való kiterjesztése

2010:

-   KRESZ módosítás

Az intézkedések sorából kiemelhető a meghatározott szabályszegések szankcionálását biztosító úgynevezett ”objektív”, vagyis tulajdonosi felelősség, valamint az ittas vezetés visszaszorítására irányuló „zéró tolerancia” bevezetése. Ezek az intézkedések jelentős mértékben hozzájárultak az elmúlt időszaki közlekedésbiztonsági sikerekhez.

A szabályozási háttér rendszeres felülvizsgálatára és további módosítások végrehajtására a következő időszakban is szükség van.

Mindenekelőtt sürgős megoldást kell találni arra, hogy a külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművek vezetői által elkövetett szabályszegéseket végrehajtható szankciók kövessék. Napjainkban ugyanis ezek a szabályszegések többségükben felelősségre vonás nélkül zárulnak.

Rendezni kell az ittas és bódult állapotban történő járművezetés kérdését, hiszen a jelenlegi szabályozás mellett a büntetőjogi felelősségre vonás számos esetben meghiúsul. (Ez a feladat a 2008-2010. évekre vonatkozó akcióprogramban is szerepelt, de sajnálatos módon megvalósítása elmaradt.)

A kezdő gépjárművezetőkre vonatkozó jelenlegi szabályozás hatékonysága nem megfelelő, ezért a nemzetközi gyakorlatokra is figyelemmel hatékonyabb szabályok meghozatalára van szükség.

Az akcióprogram időtartama alatt felül kell vizsgálni a működésének tízedik évét betöltő közúti közlekedési előéleti pontrendszert, valamint a közigazgatási bírságolás jelenlegi gyakorlatát, továbbá az objektív felelősség hatálya alá tartozó szabályszegések bírságolási gyakorlatát, körének bővítési lehetőségeit.

2004-2009 év között a közúti balesetet okozó segédmotoros kerékpárosok 20%-a, a motorkerékpárosok 17%-a, a személygépkocsi vezetők 4%-a nem rendelkezett érvényes vezetői engedéllyel. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján kiszabható pénzbírságnak nincs visszatartó ereje, ezért célszerű a szabályozás áttekintése.

A jelenleginél hatékonyabb szabályozási hátteret kell megteremteni a közúti ellenőrzések végrehajtásához, meg kell szüntetni a jelenlegi hiányosságokat, ellentmondásokat, egyszersmind növelni kell az ellenőrzések gyakoriságát és minőségét is.
A szabályozás további fontos területe a forgalmi rend alakításával kapcsolatos szabályozás. Az úthálózat elemein kialakított forgalmi rend közvetlenül befolyásolja a biztonságot. A forgalmi rend sokszor hosszú évtizedekkel ezelőtt került kialakításra, olykor már nem a jelenlegi forgalmi körülményeknek megfelelő. Másrészt - a szabályozás hiányosságainak következtében - jelentős területi eltérések is előfordulnak – az egyes közútkezelők által képviselt szakmai meggyőződés alapján. Ezzel összefüggésben az igazi probléma az önkormányzati utakon jelentkezik, ahol a műszaki szabályozás nehezen érvényesíthető. Hosszú idő óta egységes szakmai álláspont, hogy ezt a kérdést rendezni kell.
A gépjárművezető képzés és -vizsgáztatás a közlekedésbiztonság javításának egyik „alapköve”, melyet a Közlekedésbiztonsági Akcióprogram is a kiemelt feladatok között kezel. A képzésnek a biztonságos járművezetéshez nélkülözhetetlen elméleti és gyakorlati ismeretek átadását kell biztosítania. A közlekedési szabályok megfelelő ismerete nélkül ugyanis jogkövető magatartás el sem képzelhető. A 2004 szeptemberében bevezetett számítógépes elméleti vizsgáztatás tapasztalatai mind a vizsgázók, mind a hatóság számára kedvezőek.

A gépjárművezető képzés és -vizsgáztatás rendszere és annak szabályozottsága jelenleg komoly hiányosságokkal rendelkezik, amit az is jelez, hogy az elmúlt években mind az elméleti, mind a gyakorlati vizsgák eredményessége visszaesett, s a tevékenység szakszerű, megfelelő tartalommal kitöltött végzésében is az érdekeltség hiánya tapasztalható.

Ezért olyan korszerű, hatékony képzési és vizsgáztatási rendszer és ahhoz megfelelő szabályozási keret megvalósítása szükséges, mely minőségi szolgáltatást garantál. A kialakítás folyamatában figyelembe kell venni a külföldi tapasztalatokat, és az alkalmazott legjobb gyakorlatokat (best practices).