Az Európai Útértékelési Program (European Road Assessment Programme) egy folyamatosan fejlődő módszertan, amely az európai utak biztonságossági értékelésére lett kifejlesztve. Az értékelés egyik pillére a baleseti kockázat minősítés (Star Rating), ahol – az Európai Új Autó Értékelési Programhoz (EuroNCAP) hasonlóan – az útszakaszokat a szakasz védelmi képességinek megfelelően csillagokkal látják el. A cikk a 4. és 6. számú főutak EuroRap módszertan szerinti értékelését mutatja be.

A 4. számú főút baleseti kockázat minősítésének eredményei

Jelen fejezet bemutatja a 4. számú főút EuroRap módszertannak megfelelő szakaszonkénti baleseti kockázat minősítését. A 4. sz. főút szakaszaiból álló mintához a baleseti kockázat minősítés eredményeként a biztonsági kategória ismérvet rendeltük. A biztonsági kategória ekvidisztáns beosztásával képzett mintacsoportok gyakoriságértékeit vizsgálva elmondható, hogy a 4. számú főút szakaszainak biztonsági kategóriájuk szerinti eloszlása közel normális eloszlást követ (1. ábra). A 4. számú főút vizsgálata során értékelt szakaszok száma 16840. A mintához rendelt kumulált kockázat átlagos értéke 2,192, míg a kumulált kockázat szórása 0,584.A vizsgálat alapján elmondható, hogy a 4. számú főút jelentős része kevésbé biztonságos útkialakítással jellemezhető. A 4. számú főút szakaszait jellemző biztonsági kategória megoszlását a 2. ábra szemlélteti.

2. ábra: a 6. számú főút baleseti kockázatának helyszínrajzi szelvénye (x tengely - méter) mentén történő minősítése (y tengely – baleseti kategória).

A legjobb útkialakítással rendelkező szakaszok közül példaként említhetjük a 4. számú főút Butyka melletti (a 260. és a 265. kilométer között elhelyezkedő) szakaszát. Látható a 17. ábrán, hogy az útszakaszt kedvező kialakítás jellemzi, mivel az útmentén biztonsági kockázatot jelentő pontszerű objektum nem helyezkedik el, valamint az útszakaszon nincsen a keresztirányú ütközés veszélyét növelő útkereszteződés. A frontális ütközést védőkorlát gátolja, ezért a fenti három baleseti tényezőkből képzett kumulált baleseti kockázat igen alacsony.

3. ábra: a 4. számú Butyka melletti (a 260. és a 265. kilométer között elhelyezkedő) szakaszának baleseti kockázat minősítése.

A rosszabb útkialakítással rendelkező szakaszok közül példaként említhetjük a 4. számú főút Kisújszállás előtti (a 140. és , a 145. kilométer között elhelyezkedő) szakaszát. Látható a 18. ábrán, hogy az útszakaszt kedvezőtlen kialakítás jellemzi, mivel az útmentén biztonsági kockázatot jelentő pontszerű objektumok helyezkednek el, emellett az útszakaszon a keresztirányú ütközés veszélyét növelő útkereszteződés található. A frontális ütközést nem gátolja védőkorlát, ezért az említett három baleseti tényezőkből képzett kumulált baleseti kockázat igen magas.

4. ábra: a 6. számú Darány utáni (a 250. és a 260. kilométer között elhelyezkedő) szakaszának baleseti kockázat minősítése.

A 6. számú főút baleseti kockázat minősítésének eredményei

Jelen fejezet bemutatja a 6. számú főút EuroRap módszertannak megfelelően szakaszonkénti baleseti kockázat minősítését. A 6. sz. főút szakaszaiból álló mintához a baleseti kockázat minősítés eredményeként a biztonsági kategória ismérvet rendeltük. A biztonsági kategória ekvidisztáns beosztásával képzett mintacsoportok gyakoriságértékeit vizsgálva elmondható, hogy a 6. számú főút szakaszainak biztonsági kategóriájuk szerinti eloszlása közel normális eloszlást követ (5. ábra). A 6. számú főút vizsgálata során értékelt szakaszok száma 11853. A mintához rendelt kumulált kockázat átlagos értéke 2,178, míg a kumulált kockázat szórása 0,599. A vizsgálat alapján elmondható, hogy a 6. számú főút jelentős része kevésbé biztonságos útkialakítással jellemezhető. A 6. számú főút szakaszait jellemző biztonsági kategória megoszlását a 6. ábra szemlélteti.

6. ábra: a 6. számú főút baleseti kockázatának helyszínrajzi szelvénye (x tengely - méter) mentén történő minősítése (y tengely – baleseti kategória).

A legjobb útkialakítással rendelkező szakaszok közül példaként említhetjük a 6. számú főút Dunaszentgyörgy előtti (a 117. és a 120. kilométer között elhelyezkedő) szakaszát. Látható a 7. ábrán, hogy az útszakaszt kedvező kialakítás jellemzi, mivel az útmentén biztonsági kockázatot jelentő pontszerű objektum nem helyezkedik el, valamint az útszakaszon nincsen a keresztirányú ütközés veszélyét növelő útkereszteződés. Bár a frontális ütközést nem gátolja védőkorlát, mégis a fenti három baleseti tényezőkből képzett kumulált baleseti kockázat igen alacsony.

7. ábra: a 6. számú Dunaszentgyörgy előtti (a 117. és a 120. kilométer között elhelyezkedő) szakaszának baleseti kockázat minősítése.

A rosszabb útkialakítással rendelkező szakaszok közül példaként említhetjük a 6. számú főút Darány utáni (a 250. és a 260. kilométer között elhelyezkedő) szakaszát. Látható a 8. ábrán, hogy az útszakaszt kedvezőtlen kialakítás jellemzi, mivel az útmentén biztonsági kockázatot jelentő pontszerű objektumok helyezkednek el, emellett az útszakaszon több a keresztirányú ütközés veszélyét növelő útkereszteződés van. A frontális ütközést nem gátolja védőkorlát, ezért az említett három baleseti tényezőkből képzett kumulált baleseti kockázat igen magas.

8. ábra: a 6. számú Darány utáni (a 250. és a 260. kilométer között elhelyezkedő) szakaszának baleseti kockázat minősítése.

Cikk forrása: Varga Róbert, Sipos Tibor, Török Árpád