A balesetek megelőzése, számuk csökkentése nemzetgazdasági stratégiai cél, hiszen a baleseti társadalmi-gazdasági költségek Európában a bruttó nemzeti termék 1-2%-ára tehetők. A baleseti statisztikák elemzésével kimutatható, hogy a személyi sérüléses balesetek legfőbb oka az emberi tényezőben keresendő. A Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. a közlekedésbiztonság fenntartható fejlesztése érdekében átfogó kutatómunkát végez a forgalmi rend felülvizsgálat megalapozása érdekében.

A forgalmi rend felülvizsgálat módszertani kutatásainak háttere

A jövőben létesítendő közutak geometriai jellemzőit (pl. domború lekerekítés, helyszínrajzi ív, hosszesés, túlemelés, stb.) és forgalmi rendjének szabályozását (pl. sebesség korlátozás, veszélyes ívek előjelzése, stb.) célszerű úgy kialakítani, hogy egységet alkotva eleget tegyenek a biztonságos közúti közlekedési rendszerrel szemben támasztott követelményeknek (pl. megbocsájtó utak, önmagukat magyarázó utak). Így a geometria és a forgalmi rend összehangolása, tehát az egységes, biztonságos közúti közlekedési rendszert eredményező módszertan leképezhető egy multi kritériumos optimalizálási feladatra.

Meglévő úthálózati elem esetében, azonban a geometria csak korlátozott mértékben, valamint magas költségek árán változtatható, így ebben az esetben az optimalizálási feladat a közúti közlekedési rendszer forgalmi rendjét szabályozó statikus, út menti, kollektív jelzésrendszer módosítására egyszerűsödik. A KTI közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. témára irányuló kutatásaink célja ezért a meglévő közúti közlekedés forgalmi rendjének felülvizsgálatát és a közúthálózat biztonsági kockázatának minősítését megalapozó komplex módszertan tovább fejlesztése, amely egyúttal a jövőben tervezett közutak előzetes közlekedésbiztonsági hatásvizsgálatát, auditálását megalapozó teljes (a közút geometriájának és forgalmi rendjének együttes összehangolása, közlekedésbiztonsági kockázatainak feltárása) feladathoz is szervesen kapcsolódik.

2009-ben a szakminisztérium a KTI kezdeményezésére kutatást indított a forgalmi rend felülvizsgálat előkészítésére. A KTI ezen munka keretében a teljes szabályozási háttér áttekintésével módszertant dolgozott ki az algoritmizálható, szisztematikus felmérésre, valamint annak térinformatikai támogatására. A munka az állandó jelzésekre fókuszált és hangsúlyosan kiemelte, hogy alapadatok hiányoznak a biztonságot leginkább szolgáló forgalmi rend kialakításához. Ezek éppen a kiépítési adatok (magassági vonalvezetés, keresztszelvény, túlemelés, stb.) és az ehhez kapcsolódó látótávolságra (megállási, előzési) vonatkozó adatok. Az előkészítő munka során többek között a hiányzó adatok felméréssel történő pótolását megalapozó módszertan került kidolgozásra. Az elsőrendű főúthálózaton kihelyezett kiépítéssel (vízszintes és magassági vonalvezetéssel) kapcsolatos állandó jelzések szisztematikus felmérésének módszertanához illeszkedő mérési útmutató a kutatás során került kidolgozásra.

Az út menti jelzések felmérése után, a közúti közlekedésbiztonsági elemző-értékelő munka, majd a felülvizsgálatra épülő javasolt beavatkozások azonosítása következik. A potenciálisan veszélyt jelentő hiányok, többletek illetve nem a valóságnak megfelelő jelzések feltárásának, valamint a javasolt beavatkozások azonosításának hatékonyságát jelentős mértékben növelhetjük a jelzésrendszer potenciálisan veszélyt jelentő hibáinak csoportosítását, és a különféle útkialakítások esetén „szükséges és elégséges” jelzések meghatározását tartalmazó útmutatók kidolgozásával, amelyek szintén a kutatás keretében kerültek kidolgozásra.

Az útmutatók elkészítéséhez, valamint a forgalmi rendet szabályozó jelzésrendszerben feltárt problémák megoldásához nélkülözhetetlen volt azon legfontosabb alapelvek meghatározása, amelyek a közlekedésbiztonság, az egységesség és egyértelműség előtérbe helyezésével lehetővé teszik a konzisztens és átfogó vizsgálatot. Ezért a kutatás első lépéseként kidolgoztuk a forgalmi rendet szabályozó jelzésrendszer problémáinak feltárását és megoldását megalapozó alapelveket.

A forgalmi rend felülvizsgálatának alapelvei

A 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet szerint az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek. A forgalomszabályozás során figyelembe kell venni a szabályozandó út közlekedésbiztonsági helyzetét és annak időbeni változásait, forgalmának biztonságát és zavartalanságát befolyásoló környezetet, forgalmának nagyságát, összetételét és annak változásait, műszaki jellemzőit, környezetének településrendezési és környezetvédelmi szempontjait. A forgalmi rend felülvizsgálatára és a kapcsolódó üzemeltetési feladatokra vonatkozóan a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet általános előírásaival és az új KRESZ-tervezet [4] alapelveivel összhangban, napjaink és a közeljövő közúti közlekedésbiztonsági kihívásait is mérlegelve az alábbi alapelveket fogalmazzuk meg:

1.   Egységes gyakorlat az ország területén: összhangban az EU-s irányelvekkel: számos különleges, egyedi, hely és probléma-specifikus megoldás született hazánkban az elmúlt években a forgalomszabályozás, forgalomtechnika területén. Célszerű ezeket összegyűjteni és egységes rendszerbe szervezni, mivel minden uniós polgárnak joga van biztonságosan és szabadon közlekedni, amit nagymértékben elősegít a közlekedési rendszer forgalmi rendet szabályozó alrendszerének egységesítése, tipizálása.

2.   Közlekedésbiztonsági szempontok elsődlegessége: a közlekedésbiztonságot leginkább befolyásoló tényezőkre célszerű a legnagyobb hangsúlyt fektetni, ezért kiemelt terület a sebességszabályozás, a veszélyes helyek és az előzési tilalom szabályozásának egységesítése.

3.   Közúti Jelzési Egyezménynek való megfelelés: Az Országgyűlés az 1968. évi november hó 8. napján, Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezménynek és módosításainak egységes szerkezetbe foglalt szövegét a 2004. évi XCI. törvénnyel hirdette ki. Ennek értelmében Magyarország felismerve, hogy a közúti jelzőtáblák, jelzések, jelképek és útburkolati jelek nemzetközi egyöntetűsége szükséges a nemzetközi közúti közlekedés megkönnyítése és a közutak biztonságának növelése céljából, csatlakozott az egyezményhez és elfogadta alapelveit (pl. többek között a Szerződő Feleknek a legszükségesebbre kell korlátozniuk azoknak a jelzőtábla és jeltípusoknak a számát, amelyeket alkalmaznak).

4.   A burkolati jelek és az út menti jelzések egységes rendszere: az úttesten lévő jelek és az út menti jelzések számos esetben külön-külön is alkalmazhatók, ám bizonyos nem előírt esetekben is együttes alkalmazásukkal kihangsúlyozható, világosabbá tehető a közvetíteni kívánt információ (pl. előzni tilos tábla és záróvonal együttes alkalmazása). Különös tekintettel kell lenni az ún. különleges burkolati jelekre és forgalomtechnikai eszközökre, azok valóban csak a legveszélyesebb helyszíneken való alkalmazására.

5.   Érthetőség és észlelhetőség növelése: a forgalmi rend felülvizsgálatának törekednie kell a forgalmi rendet szabályozó jelzésrendszer érthetőségének, befogadhatóságának növelésére, így a felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani a jelzések számára, térbeli és logikai sorrendjére, valamint a jelzések helyességére (pl. 1. egy konzolon elhelyezhető táblák száma, 2. sorrendje, 3. veszélyes kanyarulat irányának helyessége). A jelzések észlelhetősége mind műszaki kivitelezésük, mind elhelyezésük, esetleges megvilágításuk, stb. tekintetében a felülvizsgálat második felülvizsgálati (inspekció) szakaszának része kell, hogy legyen.

Jogkövető magatartás elősegítése: a forgalmi rend felülvizsgálatának törekednie kell a forgalmi rendet szabályozó jelzésrendszer által előírt jogos magatartás és a racionális viselkedés közötti távolság folyamatos csökkentésére, így a felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani a feleslegesen kihelyezett, feleslegessé vált, vagy feleslegesen szigorú jelzések felülvizsgálatára (pl. 1. sebesség korlátozás indokolatlan ismétlése, 2. útmunkálatok után kint hagyott sebességkorlátozás, 3. indokolatlan mértékű sebesség korlátozás).

Cikk forrása: Berta Tamás, Hóz Erzsébet, Török Árpád (KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.)