A közlekedési szabályok megszegése legtöbb esetben közlekedésbiztonsági kockázattal jár. A kockázat mértéke azonban jelentősen különböző. Amíg az enyhébb súlyú szabálysértések szerencsés esetben a közlekedés többi résztvevőjére csekély veszélyt jelentenek, addig más szabályszegések elkövetése könnyen tragédiához vezethet.

A közlekedésbiztonság fő kockázati tényezői közé a legveszélyesebb szabályszegések tartoznak, melyek a közúti tragédiák létrejöttének leggyakoribb okai.

A sebességtúllépés

A sebességtúllépés a közúti tragédiák első számú oka. Szakértői becslések szerint minden negyedik közlekedési haláleset a gyorshajtással függ össze, így annak visszaszorításával a közösség országaiban évente mintegy 10.000 ember életét lehetne megmenteni.

Magyarországon a gyorshajtás a legelterjedtebb szabálysértés és a legfőbb baleseti ok, melynek elsődleges szerepe van a halálos, illetve a súlyos sérülések bekövetkezésében. Hazánkban a járművezetők által okozott személysérüléses közúti balesetek 25-30%-a, a tragédiák mintegy 40%-a évek óta a sebesség nem megfelelő megválasztására vezethető vissza.

Különös gondot jelent, hogy a külföldi hatósági jelzéssel ellátott gépjárművek vezetői által elkövetett gyorshajtások az esetek többségében következmények nélkül maradnak, holott egyes gyorsforgalmi útszakaszokon a külföldi gyorshajtók aránya eléri, vagy meghaladja a 80%-ot!

További probléma, hogy a sebességtúllépés veszélyeivel a közlekedők jelentős része nincs tisztában, sőt a gyorshajtás – az ittas vezetéstől eltérően - egyike a társadalom által leginkább elfogadható szabálysértéseknek.

Tekintettel arra, hogy a gyorshajtások visszaszorítása nélkül a közlekedéspolitikai célkitűzések nem teljesíthetők, ezért az akcióprogram időszakában a sebességtúllépés elleni fellépésre megkülönböztetett figyelmet kell fordítani.

Járművezetés ittasan vagy drog hatása alatt

A gyorshajtást követően az ittas járművezetés a közúti tragédiák második leggyakoribb oka Európa-szerte, melynek veszélyességét tovább fokozza, hogy az ittas vezetők többnyire a megengedett sebességet is túllépik. Az Európai Unió útjain a járművezetők 1-2 %-a ittasan vesz részt a közúti forgalomban, s a közlekedési balesetben életüket vesztett járművezetők halála 30-40%-ban az alkoholos befolyásoltságra vezethető vissza. Ittas vezetés következtében évente mintegy 10.000 ember veszíti életét az Európai Unióban.

Az ittas vezetés Magyarországon is kiemelt baleseti kockázati tényezőnek számít. Az általánosan kedvező eredményektől eltérően 2009-ben több ittasan okozott balesetet regisztráltak, mint 2001-ben, s az ittasan okozott balesetek összes személyi sérüléssel járó közlekedési baleset számán belüli aránya 11,6%-ról 12,7%-ra nőtt. (17. ábra) [7]

Ábra: Ittasan okozott személysérüléses közúti balesetek alakulása (2001-2009.)

Az ittasan okozott balesetek terén különösen aggasztó, hogy a kerékpárosok és a segédmotor-kerékpárosok által okozott balesetek több mint 25%-a hozható összefüggésbe az előzetes szeszesital fogyasztással. 

Az ittas járművezetés visszaszorítása további beavatkozásokat tesz szükségessé, melyek a hatékonyabb hatósági fellépés mellett a jogszabályi háttér felülvizsgálatának igényét is felvetik (pl. szankciók kérdésköre), de rendkivül fontosak a felvilágosító kampányok, az ismeretterjesztés is.

Az ittas járművezetés mellett nőtt az olyan vezetők száma, akik más tudatmódosító anyagok hatása alatt ülnek kormány mögé. Így vált újabb súlyponti kérdéssé a közúti közlekedés biztonságának védelme érdekében a tudatmódosító szerek hatása alatti vezetés. Ezek olyan anyagok, tudatmódosító szerek, amelyek hátrányosan befolyásolják a jármű biztonságos irányításához szükséges megismerő (kognitív) és viselkedésbeli készségeket. Ilyen tudatmódosító anyagok például az illegális kábítószerek

A jövő problémáinak elébe menve a következő időszakban ezt a területet az ittas járművezetéshez hasonló súllyal kell kezelni.

Biztonsági öv mellőzése

Az emberéletek megmentésének egyik legolcsóbb, leghatékonyabb eszköze a megfelelő passzív biztonsági eszköz használata. Közúti baleset bekövetkezésekor ezen passzív biztonsági eszközök használata jelentősen csökkentheti a baleset következményeinek súlyosságát, növelheti a sérültek túlélési esélyeit.

A passzív biztonsági eszközök (alapvetően a biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszer, bukósisak, védősisak, stb.) használata kiemelten fontos a közúti tragédiák megelőzése céljából. Magyarországon 2009-ben a gépjárműben utazó, s közúti balesetben életét vesztő 636 személy (gépjárművezető és utasok együtt) nem kevesebb, mint 71%-a, azaz 454 fő mellőzte az öv használatát.

Megjegyzés: Az övhasználati arányok első üléseken megfigyelt – az 1993. évi KRESZ-módosítást követő – hirtelen növekedése után csökkenő trend volt jellemző egészen 1999-ig. A mélypontot követően az addig csökkenő trend növekvőre változott, nem csak az első, hanem a hátsó üléseken is. A növekvő trend ma is tart, a 2009. évi értékek nagyobbak a 2008. évieknél. Ugyan a személygépkocsik hátsó ülésein még mindig 50 % alatt van (49,3%) a biztonsági övek viselési aránya, a viszonylagos változás (az 1999. évi 6,6 %-ról a 2009. évi 49,3 %-ra) itt mégis nagyobb (42,7%), mint az első üléseken (az 1999. évi 43,8%-ról a 2009. évi 79,2%-ra, ami 35,4%).

A hátsó üléseken még jelentősen nagyobb a „tartalék”, mint az elsőkön, de hozzá kell tenni, hogy ezeken az üléseken gyakorlatilag alig utaznak, a legtöbb személygépkocsival egyedül a vezető közlekedik. (Az egy személygépkocsiban utazó személyek átlagos száma 2009-ben 1,42 fő/gk. volt.)

A 2009-ben lefolytatott kérdőíves adatgyűjtés rámutatott a biztonsági öv hasznosságával kapcsolatos ismeretek hiányosságaira, a járművezető és az utasok biztonsági öv mellőzésének indokaira és a tévhitekre. A kis távolságú, illetve lakott területen belüli utazásoknál a járművezetők jelentős része figyelmen kívül hagyja a baleseti kockázatot, illetve alábecsüli a biztonsági öv hasznosságát.

Az övhasználat további térnyerésére a legjobban bevált európai gyakorlat a közúti ellenőrzések és a felvilágosítás, tudatformálás együttes alkalmazása. Az Európai Unió Bizottsága évi legalább két alkalommal hosszabb ideig tartó (több hetes, illetve egy hónapos) kampányok alkalmazását javasolja, melyeket a hazai gyakorlatban is célszerű végrehajtani.

Szakemberek becslést végeztek a biztonságiöv-viselési arány további növelésével még megmenthető emberéletek és elkerülhető sérülések számára. Az elemzés szerint a személygépkocsik vezetőinek halálozási kockázata 50%-kal, súlyos sérülési kockázata 45%-kal, könnyű sérülési kockázata 25%-kal csökkenthető biztonsági öv segítségével.

Figyelembe véve, hogy a 100%-os biztonsági öv viselési arány elérése – különösen Magyarországon – irreális, a valós célkitűzés 95% lehet. A fejlett motorizációjú országok példája is igazolja, hogy megfelelő ismeretterjesztéssel és rendőri ellenőrzéssel ez az arány hosszú távon 90% felett tartható. 95%-os biztonságiöv-viselési arány esetén:

          108    halálos

          369    súlyos

          478    könnyű

sérülés lenne még elkerülhető.

Célként kell megfogalmazni az övviselési arány növelését!