Svédország a közlekedésbiztonság növelése érdekében az ittas vezetés visszaszorításán fáradozik. A Svéd Közlekedéstudományi Intézet (VTI) tanulmányban foglalta össze a jelenlegi helyzet elemzését és a javasolt intézkedéseket. A vizsgálat célja a joggyakorlat elemzése volt, ahol kapcsolatot próbáltak felállítani a büntetés súlyossága, és a járművezető ittasságának mértéke között.

A bejelentett ittas vezetéses bűncselekmények száma Svédországban 61%-kal növekedett 1999 és 2005 között. Az ittas állapotú autóvezetés és a baleseti kockázat közötti kapcsolat egyértelműen kimutatásra került több tanulmányban is. Arról azonban semmilyen publikus kutatás vagy irodalom nem létezik, hogy a büntetési tételek milyen mértékben különböznek baleset okozásakor ittas, illetve józan okozó esetén.

A Svéd Közlekedéstudományi Intézet ezért olyan kutatást végzett, amely az ittas és a józan járművezetőkre kirótt büntetések közötti különbségeket térképezi fel.

A tanulmány a következő célcsoportokra helyezte a hangsúlyt:

-        a 18 és 64 év közöttiek,

-        halálos vagy súlyos sérüléssel járó baleset okozása, illetve közúti veszélyeztetés,

-        az okozó ellen 1990 és 2005 között hozták meg az ítéletet.

Az 1995 vizsgált baleset 88%-a esetében férfi, 12%-ban nő volt az okozó. Az ittas sofőrök aránya férfiaknál 25%, nőknél pedig 20%. Az okozók 31%-a követett el más bűncselekményt is az előző 10 évben, 9% közlekedési szabályszegés miatt kapott már büntetést korábban.

Minden ötödik ember, akit emberölés, vagy súlyos testi sértés okozásával ítéltek el, ittas volt a baleset idején. A közúti veszélyeztetők kétharmada fogyasztott alkoholt indulás előtt. Az ítélet meghozatala előtt a bíróság a svéd törvények alapján mérlegeli a gondatlanság fokát. Három különböző szintet különböztetnek meg: kis fokú gondatlanság, gondatlanság, nagyfokú gondatlanság. A józan sofőrök által okozott halálos balesetek 3,1%-as származott nagyfokú gondatlanságból. Ittas sofőrök esetén ez az érték 55%. Súlyos sérüléses baleseteknél 3,5% és 84% a józan és az ittas sofőrök aránya. Közúti veszélyeztetésnél minden esetben ittas állapotú volt a sofőr.

A börtönnel járó ítéletek aránya nagyfokú gondatlanság esetén, józan, enyhén ittas és súlyosan ittas sofőrök részvételével:

-        halálos balesetnél: 90%, 88% és 86%,

-        súlyos sérülésnél: 77%, 68% és 79%.

A börtönben töltött napok száma nagyfokú gondatlanság esetén, józan, enyhén ittas és súlyosan ittas sofőrök esetén:

-        halálos balesetnél:470, 468 és 436 nap,

-        súlyos sérülésnél: 308, 235 és 191 nap.

Látható tehát, hogy az ittas állapotban okozott, nagyfokú gondatlanságból elkövetett baleseteknél a súlyosan ittas sofőrök kevesebb esetben, és rövidebb idejű börtönbüntetést szabtak ki, mint kevésbé ittas illetve józan társaik esetében. Ennek oka a svéd jogrendszerben keresendő.

A feladat tehát a törvények újraértelmezése és átdolgozása olyan módon, hogy az ittas járművezető minden esetben lényegesen súlyosabb büntetést kapjon azonos gondatlansági szint mellett, mintha nem állt volna alkohol befolyása alatt. A szankcionálás, a büntetés súlyossága ugyanis elrettentő példaként szolgál az ittas vezetéshez, ezáltal számottevően javítja a közlekedés biztonságát.

Forrás:

Mohammad-Reza Yahya és Ulf Hammarström (2011): The offender’s drink-driving as accident cause in traffic – An analysis of data in the register of legal  proceedings; támogatta a VTI (Svéd Közlekedéstudpmányi Intézet)

További információ:

http://www.vti.se/templates/Report____2797.aspx?reportid=16164

http://www.vti.se/EPiBrowser/Publikationer%20-%20English/R710Eng.pdf