Ez a cikk az a kábítószerek biztonságos járművezetésre való hatásaival kapcsolatos , az Amerikai Egyesült Államokban végzett egyes kutatások eredményeit tárgyalja. A kábítószerek gépjárművezetésre gyakorolt hatásainak három fő területe van: a tervezéssel és döntéssel kapcsolatos hatások, a manőverezésre gyakorolt hatások (mint például sávváltás, besorolás, sebesség-megválasztás), és a gépjármű irányításához kapcsolódó hatások (mint például úttartás, reakcióidő). A cikk egyúttal bemutatja a kábítószerek gyógyszerészeti hatásait is, azaz a vérben található toxikus anyagok mennyisége és a gépjárművezetői készségek közötti összefüggéseket.

A járművezetés összetett feladat, amely jó koordinációs készséget, gyors észlelést és helyzetfelismerést igényel. A készségek és a figyelem együtt járulhat hozzá a biztonságos vezetéshez, amihez azonban ezeken felül több éves gyakorlati tapasztalatra is szükség van.

A járművezetéshez tartozó készségek és képességek megléte és a tudatos cselekvés igen fontos a dinamikusan változó környezetben való biztonságos közlekedéshez. Ezért a járművezetéshez megfelelő fokú figyelemre és koncentrációra is szükség van a sok észlelési és motorikus feladaton kívül. A járművezetés közben elvégzendő összetett feladatokat sokféleképpen vizsgálhatjuk. A következőkben egy viszonylag egyszerű viselkedési modellt tárgyalunk, amely a biztonságos vezetéshez feltételezi a kognitív és motorikus készségek szükségességét.

Stratégiai és elemző képesség: magába foglalja a tervezést, útvonalválasztást, forgalomértékelést, útjelzések elemzését és felismerését, éberséget, kockázatbecslést, kritikus helyzetek értékelését, a környezet dinamikus értékelését, valamint az időjárás, a gépjármű teljesítmény, az idő és távolság helyes megítélését.

Manőverezési képességek: összetett cselekvésminták szükségesek hozzá; magába foglalja a sávváltást, előzést, besorolást, a sebesség forgalomhoz illeszkedő helyes megválasztását, valamint a gyorsítások és a fékezések dinamikájának ismeretét.

A gépjármű irányításával kapcsolatos készségek: magába foglalja az úttartást, a kormányzást, automatikus cselekvési mintákat, valamint különféle reakciókat (válasz-, egyszerű- és döntési reakcióidők).

A tapasztalt gépjárművezetők számára ezek a készségek és képességek rutinszerűek és automatikusak. Az alkohol és a kábítószer fogyasztása azonban még a leggyakorlottabb vezetők esetében is befolyásolhatja ezeket a képességeket.

Ha egy gépjárművezető nem áll alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság alatt, akkor teljes mértékben képes a megfelelő cselekvés-sorozat végrehajtására. Azonban a tudatmódosító szerek már kis mennyiségű fogyasztása esetén is azonnal változás következik be a járművezető reakcióidejében, értékítéletében, előzékenységében vagy más kognitív feladatokban. Eltérés mutatkozik továbbá a járművezető egyensúlyozó képességében és a vezetési teljesítményében. A kognitív készségek a legérzékenyebbek ezekre az anyagokra, ezért mutatkozik meg először az egyensúlyérzék romlása. Ezután a vezető viselkedésének változása tapasztalható. Ezért ezekkel a könnyen felismerhető viselkedésbeli változásokkal lehet felismerni az alkoholos, ill. drogos befolyásoltságot.

A motorikus készségek a gépjármű irányításával és a manőverezéssel függenek össze, de kevésbé érzékenyek az alkohol- és kábítószer fogyasztásra, mint a kognitív érzékek. Ezek a képességek kimagaslóan fontos szerepet játszanak a veszélyhelyzetek elkerülésében, mint például a veszély esetén történő reakciók vagy balesetelkerülés végrehajtásakor.

Ha az egyensúlymérés és hasonló képességek modelljét a vezetői teljesítmény mérésére használjuk, könnyen felállíthatjuk a kábítószerek hatásának kimutatására használható referenciapontokat függetlenül attól, hogy a vizsgált gépjárművezető milyen egyéni képességekkel rendelkezik.

Néhány kábítószer vezetésre gyakorolt hatása teljesen egyértelműen látszik használatuk után. A nyugtatók például hosszabb reakcióidőt és lassabb agyi tevékenységet, hibásan elvégzett feladatokat, egyensúlyzavart, alacsony éberségi szintet és túlzott nyugodtságot okoznak, amelyek tisztán mutatják a kapcsolatot a vezetési teljesítmény romlásával. Ehhez hasonlóan a hallucinogén anyagok hatásai vagy mellékhatásai között is szerepel a túlzott nyugalom, amely a vezetési készségek nyilvánvaló hiányosságát mutatja.

Az élénkítő szereket gyakran teljesítménynövelő szereknek is mondják, mert ugyan javíthatják a reakcióidőt, de gyakran lehet a következményük hibás döntés, lobbanékonyság, megnövekedett hibaszám, valamint okozhatnak álmatlanságot, amely a fáradtság miatt szintén rontja a vezetési tulajdonságokat.

A készségek közötti kölcsönös kapcsolat eredménye a biztonságos vezetés, ezért belátható, hogy az elkerülhetetlen mellékhatások miatt minden központi idegrendszerre ható kábítószer hátrányosan befolyásolja a vezetési tulajdonságokat, azaz gátolják a biztonságos vezetéshez szükséges készségeket.

A kábítószerek élettani- és vezetésre gyakorolt hatásainak értékelése

A kábítószerek széles skálája befolyásolhatja a biztonságos vezetést, ezért minden lehetséges anyag azonosítása lehetetlen feladat. A legjobb megközelítés, ha a napjainkban leggyakrabban alkalmazott szereket vizsgáljuk meg és mérjük fel. Egy 2007-es (Farell és más szerzők által végzett) kutatási anyag tartalmaz egy listát a napjainkban használt leggyakoribb tudatmódosító anyagokról. Más kutatók is hasonló listát készítettek, amelyek ezen anyagokat tartalmazzák (Jones és szerzőtársai 2007; Walsh és szerzőtársai 2008).

A kábítószerek élettani hatásait és vezetésre gyakorolt hatásukat más vizsgálatokkal is alá lehet támasztani, mint például laboratóriumi tesztekkel, szimulátorokkal. Az alábbi táblázat a leggyakrabban használt drogok többségét a vezetésre gyakorolt hasonló hatásuk szerinti csoportokban foglalja össze.

Látható, hogy az emberi tényező szerepe a túlzott kockázatvállalás mellett a felelőtlen magatartás részeként a drogos illetve alkoholos befolyásoltság alatt történő járművezetésben is megmutatkozik. A drogos befolyásoltság alatt történő járművezetés azonban komoly élettani és vezetésre gyakorolt negatív hatásai miatt a járművezetőt vakmerővé, önmagára is veszélyessé, a közlekedés többi résztvevőjét pedig célponttá teszi. A közúti közlekedésbiztonság javításának éppen ezért nagyon fontos iránya a drogokkal kapcsolatos kutatások elősegítése, továbbá ezek eredményeinek felhasználása a közlekedésre nevelésben és a baleset-megelőzési kampányokban.

Forrás:

OECD/ITF (2010): Drugs and Driving: Detection and Deterrence

További információ:

http://www.internationaltransportforum.org/jtrc/safety/drugs/DrugsSummary.pdf

Forrás: Összeállítva Farrell és egyéb szerzők. 2007; Jones és egyéb szerzők. 2007; Walsh és egyéb szerzők. 2008 tanulmányaiból