2010. március 28- 30. között rendezték meg a Road Safety on 4 Continents elnevezésű konferenciát Abu Dhabiban, mely immár a 15. közúti biztonságról szóló tanácskozás volt. Első alkalommal, 1987-ben két kontinens állt a középpontban, Európa és Észak-Amerika. 2000-ben Afrika, 2005-ben Ázsia is csatlakozott. Bár a hangsúly az említett négy földrészen van, más kontinensről is fogadnak részvevőket. A konferencián 2005-ben és 2007-ben számos delegáció vett részt Dél-Amerikából és Ausztráliából. A konferencián részt vett Prof. Dr. Holló Péter, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora, aki a magyarországi közlekedési stratégiáról tartott szakmai előadást.

Az Abu Dhabiban (Egyesült Arab Emírségek) 2011. március 28-30. között megrendezett konferencia szervezője a Svéd Nemzeti Közlekedési Kutatóintézet (VTI) volt, együttműködve az Arab Emírség Nemzeti Közlekedési Hatóságával. A konferencia fő célja volt a közúti biztonság területén zajló kutatások és fejlesztések áttkeintése, valamint a fejlődő országok bevonása a kutatások alkalmazásába.

A konferenciát szervező VTI egy 1923-ban alapított, független és nemzetközileg elismert szervezet. 190 alkalmazottjával a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű kutatóintézete, központja a svédországi Linköpingben található. A VTI a közlekedéssel kapcsolatos kutató-fejlesztő munkát végez minisztériumi felügyelet mellett. Az intézetnek kulcsszerepe van a biztonság, gazdaság, környezet, kereskedelem és közlekedés elemzésében. A közösségi közlekedéssel, magatartásmódok elemzésével, az ember–gép-közlekedés kapcsolatrendszerével, valamint utak tervezésével, üzemeltetésével és fenntartásával is foglalkoznak. Ismereteik szakszerű döntési alapot nyújtanak a közlekedési szektorban résztvevők számára, és a legtöbb esetben közvetlenül alkalmazzák a nemzetközi és nemzeti közlekedéspolitikában. A VTI kutatásait egy megbízott csoport végzi komplex szervezeti keretek között. Évente körülbelül 200 megbízó számára végeznek kutatásokat, melyek közül a Svéd Közlekedési Igazgatóság a legnagyobb.

A Road Safety on 4 Continents konferencia számos, a közúti közlekedés biztonságával kapcsolatos témával foglalkozott. A konferencia 19 szekciója az alábbi témákkal foglalkozott: útbiztonsági tervek és stratégiák I, II;

• preventív biztonsági intézkedések és vizsgálatok;
• a közúthálózat biztonságosabbá tétele Európában, a FERSI (Forum of European Road Safety Research Institute) közreműködésével;
• közlekedési modellezés;
• ütközéscsillapító rendszerek;
• a fáradtság, alkohol és drog negatív hatásai a vezetésre;
• új eszközök és ITS alkalmazása a közlekedésben;
• a közlekedők oktatása, vezetői engedély, speciális csoportok: fiatalok, idősek, védtelenek;
• biztonság-menedzsment módszerek és sebességmenedzsmentre;
• városi és városon kívüli közlekedésbiztonság, csomópontok, konfliktusok menedzsmentje;
• a jogszabályi környezet fejlesztése;
• újszerű megoldások az úthálózat tervezésében;
• flottabiztonság;
• egészségügyi eredmények és növekvő tudatosság;
• közlekedésbiztonsági tevékenységek a MENA (Middle East and North Africa) régióban.

A konferencián szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy számos újszerű és kedvező eredményekkel kecsegtető projekt van folyamatban. Az előadók kihangsúlyozták, hogy a projektek várhatóan kedvező hatásai általában hosszútávon jelentkeznek..

Szó esett a svéd „zéró vízióról”, valamint a Volvo célkitűzéséről is. A kezdeményezés lényege, hogy 2020-ig elérjék azt, hogy senki se veszítse életét, vagy szenvedjen súlyos sérülést Volvo gépkocsiban.

A GRSP (Global Road Safety Partnership) képviselője fontos minőségi jellemzőként említette a közlekedésbiztonságot. Kiemelte, hogy a közúti közlekedés kéthavonta követel annyi áldozatot, mint a nagy földrengések és szökőárak, a társadalom és a szakma reakciója mégsem ennek megfelelő. Az előadó az együttműködés fontosságát hangsúlyozta, példaként mutatva be a Szahalin szigeteken végrehajtott biztonsági öv kampányt.

A szakmai vitában szó volt arról, hogy a közlekedésbiztonsági intézkedések értékeléséhez legalább 2-3 éves „előtte” és „utána” időszak vizsgálata lenne szükséges. Bemutattak egy példát a villogó figyelemfelhívó jelzések hatékonyságának vizsgálatára az előbb említett elemzésnek megfelelően. Az USA-ban is megkezdték a biztonsági intézkedéseket a gépjárművezetők védelmére a frontális ütközések elkerülése céljából: acélkötéllel elválasztott forgalmi irányokat kezdtek el kialakítani.

Felmerült az elemzések bizonytalanságának, az előrejelzések megbízhatatlanságának problematikája is. Egy előadásban például 10 bizonytalansági tényezőt soroltak fel, melyek közül csak 5 számszerűsíthető.

Egy, a korábban említett módszerrel, azaz 2 éves ráhagyással vizsgált, Abu Dhabiban indított program sikeréről is beszámoltak. Sebességellenőrző kamerákat szereltek fel a balesetek számának csökkenésére, és az eredmények igazolták a hatékonyságot.

A szekció utolsó témája a magyar közlekedésbiztonsági stratégiájáról szólt Prof. Dr. Holló Péter előadásban. Az előadás rendkívül sikeres volt, komoly szakmai érdeklődést váltott ki.

További információ:

http://www.vti.se/templates/Page____11111.aspx