Infrastruktúra Szabályozás Ellenőrzés Balesetmegelőzés Emberi tényező Hírek, aktualítások Szakcikkek
A hazai többsávos körforgalmak baleseti helyzete és kritikai értékelése

Magyarországon 1990-ben Kisszállás közelében épült az első új típusú körforgalom kifejezetten a közlekedésbiztonság növelése érdekében. Hazánkban kezdetben sok erőfeszítésbe telt a körforgalmak elfogadtatása, mint balesetmegelőző megoldás. A körforgalom közlekedésbiztonságra gyakorolt hatásai miatt kiépítésük már-már divattá vált. Hova vezet ez a folyamat a forgalom növekedésével és megfelelő szabályozás hiányában? A Közlekedéstudományi Intézet a széleskörű kutatómunka segítségével járul hozzá a szabályozási környezet fejlesztéséhez.

Hazánkban az 1990-es évek elején kezdetben jelentkező körforgalom-ellenességet felváltotta az a gondolkodásmód, miszerint a körforgalom a legtöbb kereszteződésbeli problémára megoldást nyújt. A kezdeti sikereknek köszönhetően elfogadottá váltak a körforgalmak, amit az egyre növekvő balesetszám és a halálos balesetek megjelenése követett. 1999 és 2005 között elindult a kétsávos körforgalmak építése is – hiszen a forgalom növekedésével több, korábban kiépített egysávos körforgalom kapacitása kimerült. Szabályozástechnikai szempontból azonban a kétsávos körforgalmak sokáig fehér foltok maradtak.

A körforgalmaknak számos előnyük van, ha azokat a kapacitásnak, a kapcsolódó úttípusnak megfelelően tervezik, helyes geometriát alkalmazva. A körforgalmak igen jól használhatók több, akár különböző rangú utak találkozásánál is. A körforgalom, mint forgalomszervezési megoldás elősegíti a csomópont zavartalan forgalomlebonyolódását azzal, hogy a cipzár elvnek köszönhetően az áthajtás szinte folyamatos, hiszen valamennyi irányból érkezőnek egyenlő esélye van a továbbhaladásra. A körforgalom forgalomcsillapító hatása a baleseti lehetőségek drasztikus csökkenését hozza magával, mivel az összes érkező jármű sebességcsökkentésre kényszerül. Emellett a balesetek súlyossága is számottevően mérséklődik az esetlegesen ütköző járművek egymáshoz viszonyított helyzete miatt. További előnye, hogy ha valaki eltéveszti a kihajtási irányt vagy meggondolja magát és máshol akar kimenni, akkor a kört újra körbejárva korrigálhatja útvonalát. A körforgalmak gazdasági szempontból is igen előnyösek, hiszen üzemeltetési, fenntartási költségük alacsonynak mondható.

A körforgalom az egyetlen csomópont típus – a többi csomóponti formával ellentétben – ahol vizsgálatra kerül a gyalogosok kapacitáscsökkentő hatása. Az alacsony járműsebességek miatt a körforgalom biztonságos a gyalogosok számára is. A kerékpárosok „kérdését” pedig évtizedek óta úgy oldjuk meg, hogy soha, semmilyen esetben sincs elsőbbségük. A kerékpárosokra vonatkozó kiemelt figyelmet élénk színű útburkolattal lehet elérni, hogy minden időszakban jól látható legyen a gépjárművezető számára a keresztirányú forgalom jelenléte. Külföldön több helyen alkalmazták a kerékpáros forgalom szintbeli elkülönítését a aluljárók, hidak segítségével.

A többsávos körforgalmaknál egyszerre több belépési, illetve kilépési sávot alkalmaznak. Ilyen esetekben a párhuzamos közlekedés szabályai érvényesek. Ezeknek a megoldásoknak azonban közlekedésbiztonsági szempontból rosszabb a besorolásuk az egysávos körforgalmakhoz képest, jellemzően a konfliktuspontok magasabb száma miatt. Számtalan, a közlekedésben résztvevő gépjárművezető – többek között a hiányos KRESZ szabályozás miatt – nem megfelelően használja a többsávos körforgalmakat. Konfliktushelyzetet kiváltó ok például, ha valaki a belső sávból akar kilépni, nem adja meg az elsőbbséget, későn áll meg, elsőbbséget adni és hirtelen fékez. További gondot jelent a nagyobb járműszerelvények, nehézgépjárművek szükséges kanyarodási ívsugara is, ugyanis ezek jellemzően a belső sáv egy részét is elfoglalhatják a kanyarodáshoz.

 

 

A pozitív külföldi tapasztalatokon felbuzdulva számos „megoldást” átvettünk kritika és átgondolás nélkül. Ezeket a meggondolatlan lépéseket igyekszünk napjainkban korrigálni.

Magyarországon tehát a legfőbb cél a körforgalmak tervezésének egységesítése és a tervezési ajánlások betartása. A forgalombiztonságot kedvezőtlenül befolyásolja a túlméretezett, indokolatlanul nagyméretű, vagy a szabályostól eltérő geometriájú körforgalom. Az elvárásoknak megfelelően ügyelni kell - különösen a többsávos körforgalmaknál - a szabályos ágelosztásra, és arra, hogy maximum 4 ág csatlakozzon egymáshoz. A rávezető ágak lehetőleg sugár irányúak legyenek, de semmiképpen se érintő irányúak. A fent felsorolt szempontok csak néhány példa arra, hogy a fejlesztés érdekében milyen hibákat ne kövessünk el leendő körforgalmak tervezésénél.

Bizonyos esetekben átépítéssel lehet bővíteni az egysávos körforgalmak kapacitását. Jelentős jobbra kanyarodó forgalomnál létrehozható egy fizikailag elkülönített jobbra kanyarodó sáv. Amikor már ez sem elegendő a forgalom zavartalan lebonyolítására, a megoldást a többsávos körforgalmak jelenthetik. Amíg azonban csak koncentrikus kétsávos körforgalmak épültek, ez több hátránnyal járt, mint előnnyel. A többsávos körforgalmak egyik legfontosabb biztonsági problémáját a gyakran előforduló összefonódással és a járóvonal lerövidítéssel összefüggő balesetek jelentik, valamint problémát okozhat a kerékpárosok és a gyalogosok jelenléte is. Mivel biztonság és kapacitás szempontjából a többsávos körforgalmak teljesítménye gyenge, Hollandiában már nem alkalmazzák ezeket; helyükbe a „turbó körforgalom” lépett.

 

A turbó körforgalmak, többsávos, spirális útburkolati jelekkel ellátott, egymástól elválasztott közlekedési sávokat tartalmazó körforgalmak. Kapacitás és biztonság szempontjából sokkal jobb a teljesítményük, mint a többsávos körforgalmaké, miközben helyigényük ugyanakkora. A turbó körforgalom számos alap-konstrukciója ismert az egyes körforgalmi ágakban áramló forgalmak nagysága szerint (tojás, térdvonal, spirálvonal, rotor, nyújtott-térd és csillag alakú). Ezen létesítmények nagy előnye, hogy a járművezető nem kap egyszerre feldolgozhatatlan mennyiségű információt, nem kell figyelnie a sávváltásra és a körforgalom helyes elhagyására, hiszen a megfelelő sávot még a körforgalomba érkezés előtt kell kiválasztania, (szabálytalan) korrigálásra utána nincs lehetőség.

A tervezési paraméterek megválasztásával érhetjük el, hogy a körforgalomban való áthaladás közben a járművezetők az elvárt alacsony sebességgel haladjanak. Nagy hangsúlyt kell fektetni a csomópont megközelítési szakaszainak tervezésére, a körforgalom felismerhetőségére és láthatóságára. Nem szabad a vezetőket túl nagy mennyiségű információval bombázni. Ezen szempontok figyelmen kívül hagyása gátat vethet a körforgalmak eredeti és továbbra is legmeghatározóbb funkciójának, a biztonság javításának.

Összességében tehát elmondható, hogy a körforgalmú csomópontok megfelelő kialakítás mellett kedvező hatást gyakorolnak a forgalom zavartalan lefolyására és a közlekedésbiztonságra egyaránt. Azonban ha a technika fejlődését a megfelelő tervezési szabályozási környezet, illetve ezzel párhuzamosan a közlekedési szemléletformálás nem követi szorosan, a fejlett infrastruktúra alkalmazása éppen a kívánttal ellentétes hatást érhet el. A Közlekedéstudományi Intézet a körforgalmak tervezési segédleténél közlekedésbiztonsági szempontok szem előtt tartásával járult hozzá a szabályozási környezet fenntartható fejlesztéséhez.

 

Forrás:

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (2010): Turbó körforgalmak hazai tapasztalatainak összegyűjtése, forgalmi mérések elvégzése, tervezési segédlet elkészítése

Infrastruktúra